Budapesti birodalmak – nívós irodakialakítások a fővárosban

      Itthon újra felfutóban van az irodapiac. De milyen munkahely rejlik a városban sorra épülő irodaházakban, esetleg a faszádizmus mögött? Akad bőven olyan, mely a kvalitást egyaránt belsőépítészetében és berendezésében is szem előtt tartja.

   Diana Walker nem egy ikonikus fotóján Steve Jobsot munka közben pillanthatjuk meg. Hol a zseni káoszára jellemző irodai környezetben, hol mindössze egy lámpa fénye mellett, a padlón ülve látjuk a számítástechnika úttörőjét. Melyik akkor az ideális környezet? Amit Jobs képviselt alapvetően változtatta meg a munkahelyek mai berendezését, hiszen az IT szektor felemelkedése újfajta munkaigényt, új eszközöket, és ezúton új környezetet formált a dolgozók számára.
   Az irodák 20. századi mérföldkövei esetében a nyitott közösségi terek és a magánszféra megteremtése között ingadozott a filozófia. Gondoljunk a Frank Lloyd Wright által tervezett Johnson Wax Building nyílt belső magja (1937), és a Herman Hertzberger által tervezett Centraal Beheer (1974) faluszerkezete közti különbségre. Eberhard és Wolfgang Schnelle a változatos és nyílt terek fontosságát hangoztatták az 1960-es években. Később Hermann Millerrel az ergonómia fogalma is középpontba emelkedett, majd a korábban neki dolgozó Robert Probst vált híressé az ismert privát irodafülkék elterjedésével. A 21. század elejére ugorva, most ismét a közös terek vannak hangsúlyban, a számítógép előtt töltött hosszú órákat pedig minél egyedibb közeggel próbálják ellensúlyozni a dolgozók kreativitása érdekében.
      Ez az unikalitás iránti igény hamar klisébe torkollott és az ipari mennyezet, a raklap bútorok, vagy a csúszdák a szintek között sokkal inkább unalomig ismételt elemekbe fordultak át. Ezen felülkerekedve egyes országokban olyan ötletekhez folyamodtak, melyekben például egy iroda az erdő közepén kap helyet üvegkapszulában (Madrid, Selgas Cano iroda, Selgas Cano, 2007.), vagy lenyűgöző elemekkel rendezkedik be egy hegy belsejében (Stockholm, Pionen, Albert-France-Lanord Architects, 2008.).
       Magyarországon a rendszerváltástól kezdve beszélhetünk a mai értelemben vett irodaterekről. Az első ilyen célra tervezett, önálló épület a Hegyalja út 7-13. szám alatt álló Alag Center Buda épülete (Virág Csaba, Marillai Árpád, 1990) és a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán álló East-West Business Center (Zalaváry Lajos, 1991) volt, az ezredfordulóhoz közelítve pedig a bevásárlóközpontok és irodaházak ötvözetei is megjelentek (Lurdy Ház: A4 Stúdió, Gondos Attila, 1998, West End City Center: Finta József, 1999.) A válság 2010 körül éreztette hatását az irodabérlésben. Az utóbbi évek pozitív irányba mutató jelei viszont a megszokott alacsony belmagassággal, olcsó álmennyezettel és monoton bútorzatokkal ellentétben az élhetőbb, sokszínűbb belsőtereket is magukkal hozták külföldi mintákra.
Itthon is elterjedt a coworking, azaz közösségi irodaterek kialakítása különböző cégektől érkező emberek számára (pl. LOFFICE, Kortárs Építészeti Központ). Már tetten érhető a Hoffice gyakorlata, azaz valaki lakásán berendezett alkalmi közösségi iroda, de újdonságnak számít a coworking terek ötvözése kávézókkal. (pl. Coffice).

Google Budapest, Graphasel Design Studio-Behance

Skyscanner Budapest, MádiLáncos Studio

Skyscanner Budapest, MádiLáncos Studio

Most már itt is megcsodálhatjuk a Google irodák megkapó berendezési attitűdjét, mely jelen esetben a budapesti fürdőkből merített ihletet a Graphasel Design Studio-nak köszönhetően. Találunk példát csúszdára a Dealogic esetében, s egy színes, impulzív megoldásokat rejtő helyre: a Skyscanner Budapest kialakítására is. (MádiLáncos Studio, 2015.) Különleges sportlehetőségek tárháza is megfigyelhető a fővárosi főhadiszállások között. A FirstSite irodaház egyik szintjén - nem mellesleg az eredetileg műemléki Reáltanoda 8. lebontott, majd újjáépített homlokzata mögött - az Emarsys irodájában focibiliárd pálya szolgál kikapcsolódásra.

A fővárosban ugyan kialakultak irodacentrikus beruházási területek (pl., Váci út), de a belváros értelemszerűen még mindig a legfelkapottabb. Ez sokszor a városkép megbolygatását jelenti, azonban a frekventált hely a dolgozók érdekeit képviseli. A cégek vezetői saját autóval szívesen vezetnek ki távolabbi területekre, a legkvalitásosabb munkavállalók vonzásához mégis jól megközelíthető helyen érdemes építkezni. Műemléki architektúrában impozánsabb is lehet a berendezkedés, ehhez viszont rendkívül érzékeny belsőépítészet szükséges. Tanulságként szolgálhat a régi Légrády-palota, ma Eiffel Palace nagyszabású projektje. A meggyőző rekonstrukciókba fektetett energia ellenére a teljesen új belsőszerkezet a leglehangolóbb irodaházak anyag és formakultúrájával él.

Nem szükséges mindig bontani. Ashtonban nemrég egy ház a házban koncepció épült meg a régi fürdő komplexum falain belül. Itthon a Minusplus építészei hasonlóan tették a hangsúlyt régi és új feszültségére a hajdani Terézvárosi Telefonközpontban, a mai Merkúr palotában. A kézi kapcsoló teremben élénk kontrasztot jelent a Prezi.com színes mobil, már-már az említett klisékkel operáló enteriőrje.

Prezi Budapest, Prezi

Kvalitásos birtokbavételről beszélhetünk az Ustream budapesti központjának esetében. A szinte irodaspecialistának is mondható MádiLáncos 2014-ben rendezte be a Párisi Nagyáruház felső szintjein helyet foglaló cég bázisát, mely remekül prezentálja előnyeit az újépítésű irodaházak átlag architektúráival szemben. Nagy belmagasság, minőségi anyagok és a színhasználat ízléses határai jellemzik a designkultúrát. A munkaasztalok az ablakok mellett csoportosulnak, a kialakítást pedig a mindenütt visszaköszönő tangram minták dinamizálják. Ezekre több egyedi tervezésű bútor reflektál, s harmonizál a korábban a Tiba Stúdió által kiépített, ma a közösségi tereket magában foglaló kristály búrával is.

Ustream Budapest, Europa Design

Ustream Budapest, Europa Design

Ustream Budapest, Europa Design

A fővárosi Piarista Központ legszebb kilátásával is bérelhető irodák büszkélkedhetnek. A felújítást az M-Teampannon és a Kollektív Műterem építészei jegyezték 2011-ben, melynek keretében a „B” épület tetőterében kiadható funkciót szándékoztak elhelyezni. A nagy belmagasság alatt üvegkubusok kaptak helyet két szinten, s mindezt egy régi fedélszéket megidéző látszóbeton födém koronázza meg.

Budapesti Piarista Központ bérirodái, Kollektív Műterem

A Neuschloss Kornél által 1914-ben tervezett Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely-és Raktárépülete még Tima Zoltán építészetével alakult át Riverloft irodaházzá 2008-ban. A különálló portaépület csak később, 2010-ben lett felújítva. Utóbbit a Fitout tervezőiroda vette birtokba és építette ki attraktív irodává. Az új design felszabadította az alaprajzot, s a padlásteret galériaként integrálta az alsó szinthez. Kihasználták a téglafalakat, akárcsak a padlás látható szarufáit és kötőgerendáit. Tovább csiszolták ezt az esszenciát korrodált vasakkal, egy emelőcsigával, de egyenrangú résztvevőként van minden más kiegészítőben jelen a modern hangnem is.

Fitout iroda, Fitout

Fitout iroda, Fitout

Nem szabad elfelejteni, hogy az újépítésű irodaházakon belül is ébredezik a kvalitás a belsőépítészet iránt. A Residence épületén belül foglal helyet például a W.UP banki szoftverek tervezésével foglalkozó cége. Sűrű, gazdag textúra feszül viszonylag kis területre itt, ahol minőségi anyagok dominálnak a beton, tükörrel burkolt pillérek és a tölgyfa tekintetében. A bútorok gondosan összeválogatott - köztük a Vitrától is rendelt - darabok. Dékány Annamária belsőépítész hatásosan mozgat meg minden síkot, s a válaszfalakat úgy alakította az eredetileg osztatlan alapterületen, hogy az egy izgalmas felfedezőutat biztosítson mindenki számára. A falakat MSL grafikus művész Minotaur and the six virgin at the Riviera (2014) művének egy-egy részlete díszíti.

W.UP, a szerző fényképe

W.UP, a szerző fényképe

W.UP, a szerző fényképe

A Lechner Ödön fasori K&H irodaház ügyfélszolgálati tere szintén kulcsfontosságú precedens. A Finta és Társai Építész Stúdió építészei által tervezett épület földszintjén futurisztikus térrel találjuk szembe magunkat. A stílusához ugyanakkor hozzátartozik a puha vonalak organikus hangvétele is, melynek legnagyobb faktora egy gombaként felfutó fényforrás. Ez a momentum a Johnson Wax Building oszlopainak korántsem hamisító, de egy Amerikától nagyon távoli irodahelyiségben való szerény megidézése.

K&H Lechner Ödön fasori bankfiók, a szerző fényképe

K&H Lechner Ödön fasori bankfiók, a szerző fényképe

A cikk szerzője: Pleskovics Viola

A képek szerzői, illetve tulajdonosai a képaláírásokban feltüntetve.

Egy „intelligens irodaház” jövője – az Országos Villamos Teherelosztó épülete a Budai Várban

A múlt héten a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) épületbejárást szervezett a Budai Várnegyedben található Teherelosztó épületébe, hogy felhívják a figyelmet a bontásra ítélt, Virág Csaba Ybl-díjas építész által tervezett ikonikus házra. A Magyar Közlöny június 13-i számában jelent meg az állami tulajdonú épület bontásának híre, melynek ugyan számos helyi lakó örült, ám az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Budapest Világörökségért Alapítvány is tiltakozó állásfoglalást adott ki.

A Teherelosztó az 1950-es évek óta a Várban működött, kezdetben az Úri utca 72. szám alatti lakóház bunkerrendszerében, de mivel a hely kicsinek bizonyult, kisvártatva a Nándor utca 5-7. szám alatti üres telekre épült meg az új központ. 

 Az épület eredeti homlokzata. fotó: Penner Gyuláné

A csak OVT-ként emlegetett Országos Villamos Teherelosztó Virág Csaba építész – akinek első Várban megvalósult épülete a Fehér galamb ház volt – tervei szerint épült a hetvenes évek második felében, a generáltervező Zorkóczy László, a belső építész Simon Judit, a statikus pedig Ungi Lajos volt. A fémmunkás függönyfal kivitelezése Dóka Sándor és Handl Géza nevéhez fűződik, a gépészetet Walla Lambert, az elektromos berendezést pedig Jakabfy Lóránt készítette. 

 A lépcsőház felülvilágítója

Az épület alapkoncepciója az volt, hogy a maga modern szellemében mégis csak harmonizáljon a Várnegyed középkori lakóházaival, ezért a homlokzat kiosztása követi a szomszédos épületek kialakítását, s ezt hangsúlyozza magastetős tömege is. Ezt a hatást fokozza továbbá, hogy nem teljesen zártsorba épült, a Levéltár felől átjárón át juthattunk az Anjou bástyához, ám ezt később lezárták, mert - a városi legenda szerint – egyszer belőttek az ablakon. A hátsó homlokzat kialakítására évekkel később is büszkén gondolt vissza a tervező, ahol szembe forgatott U vasakból alakított ki homogén felületet, melyek között jár a levegő, de belátni nem lehet. Érdekes megoldás még a függönyfal és cserépfedésű tető találkozása is.

Virág Csaba úgy vélte, hogy az építésznek jobban kell ismernie az épület működését, mint a maguknak a használóknak, mert csak így láthatja az összefüggéseket. Ezért a villamosmérnököktől kapcsolási rajzot kért a funkcióséma kialakításához.

A főbejáraton belépve, a porta előtt elhaladva az előtérben három, körülbelül két méter magasságú kőből készült fülke található benne bőr puffal, amely egyértelműen a Budai Vár középkori lakóházainak ülőfülkéire utal. Ezen kívül néhány helyen az ajtónyílások is hasonló kőkeretezést kaptak, szintén a középkort megidézve. A pince jelenleg igen zeg-zugos és sötét, de a mai napig láthatóak a kábelkötegek és a kapcsolótáblák.

 Ülőfülkék a földszinten

 A Levéltár oldalhomlokzata az egyik irodából

 A vezérlőterem

A földszinten működtek a távközlési kapcsolatokat biztosító egységek irodákkal kiegészítve, míg az első emeleten a vezérlőterem. Itt ellenőrizték az ország energiafogyasztását a szintén a hetvenes években elindult Riporter kerestetik című tévéműsorban, amikor a nézőknek úgy kellett szavazniuk, hogy lekapcsoltak minden háztartási gépet és villanyt, ha nem tetszett a versenyző teljesítménye; mindez negyven évvel az applikációk kora előtt. Az egyes emeleteken szintén irodák helyezkedtek el, a hierarchiát valószínűleg a panoráma határozta meg: a Dunára néző emeleti szobákban lehettek a vezetők irodái.

A téglalap alaprajzú épülethez két – nagyjából háromnegyed kör alaprajzú - torony kapcsolódik, amelyek a kisebb alapterületű lépcsőházat fogják közre. A radartornyok különleges burkolatot kaptak, az akril bevonat ugyanis átengedte a rádióhullámokat. Belsejükben lift működött, az alsóbb szinteken pedig műhelyek. Virág Csaba összességében így definiálta alkotását: „valójában ez nem igazán ipari épület, inkább - mai szóval - intelligens irodaház.”

 A tornyok és a lépcsőház

A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) 2007-ben végleg kiköltözött az épületből, amely ma is lakatlan és várja további sorsát. Felmerült az is lehetőségként, hogy a Magyar Építészeti Múzeum költözzön bele. Bejárva az egész házat pincétől a padlásig néhány motívum rendkívül különlegessé teszi ezt az épületet. A tetőtérről elénk táruló kilátás egészen lenyűgöző a Vár legimpozánsabb építményeire és a Dunára, sőt a Pecz Samu által tervezett Magyar Nemzeti Levéltár színes Zsolnay tetőcserepeit is testközelből csodálhatjuk meg.

 Kilátás a tetőről

Vajon miért vált mégis mostohává a helyiek számára ez az épület? Talán nem egyértelmű, hogy a tervező az üveghomlokzatokat tükörnek szánta, amelyben a régi házak tükröződnek vissza.  Ez a ház nem kép, hanem keret. Erre utalt Virág Csaba egy halála előtt készült interjúban is, amikor egyetemi oktatótevékenységéről kérdezték: „…műemléki környezetbe épülő, ahhoz csatlakozó, azokra ráépülő épületekről gondolkodtunk a hallgatókkal. E tevékenységek során arra gondoltam, hogy az ilyenfajta feladatok lényege számomra az, hogy egy-egy teljesen mai (up to date) épületet vagy épületrészt próbáljak kigondolni, amely ha kiemelnénk környezetéből és egy semleges térbe függesztenénk, akkor is megfelelne a fenti követelményeknek.”

Szöveg és fotók: Baldavári Eszter