Ybl és Lechner nyomában - séta a Palotanegyedben

Az Ybl bicentenáriumra és Lechner centenáriumra való emlékezés jegyében szervezett sétasorozatunk ötödik alkalma a Palotanegyedbe vezetett.

Ybl Miklós műveinek bemutatása során szükséges kitérni a kevésbé emlegetett művekre is. Yblnek több olyan épülete is van a Palotanegyedben, melyekről ritkábban esik szó, mégis jelentősek.

Palotanegyed alatt a Józsefvároshoz tartozó Múzeum körút - Rákóczi út- József körút - Üllői út által határolt területet értjük. A 18. század elején a környék még egészen vidékies képet mutatott, ekkor itt még vályogházak álltak. A terület fejlődésében a 1838. március 15-i árvíz adja meg a löketet, ami szinte mindent elmosott, így a területrendezés elodázhatatlanná vált. A múzeum kert Bródy Sándor utcai kerítésén van is egy kis tábla, mely a vízszint magasságáról emlékezik meg. Az árvíz után rendeletben tiltották a vályogházak építését, elkezdődött a terület tervezett beépítése, közművesítése. A terület értékét tovább növelték az ide telepített jelentős intézmények is. A Rákóczi út és Kiskörút sarkán 1835-től épül a Pesti Magyar Színház Zitterbarth Mátyás tervei szerint, 1837-től a Nemzeti Múzeum építése is megindul Pollack Mihály tervei szerint. A mai Trefort-kert helyén kialakítják a Fűvészkertet, a mai Pollack Mihály téren felépül a Nemzeti Lovarda és a Bródy Sándor utcában kap helyet az ideiglenes Képviselőház. Így egyre több az olyan intézmény, mely jelentősebbé teszi a területet és szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt. Ilyen fejlődéssel már az arisztokrácia is ide fordítja figyelmét, egyre többen építtetik fel itt városi palotáikat, elsők között Festetics György és Károlyi Lajos.

A Palotanegyed

Az Ybl művek bejárását a Bródy Sándor utcában kezdjük. A Bródy Sándor utca 8. alatt ma már Olasz Intézetként működik az egykori ideiglenes Képviselőház. A Parlament elődjeként is felfogható épület rekordidő alatt épült fel 1865-66-ban. A épületet Ybl Miklós tervezte, épülését nagy sajtóvisszhang követte. Az újságok már-már napi szinten beszámoltak a folyamatról, sőt, még arról is, hogy dühös asztalosok az éjszaka leple alatt betörték Ybl Miklós lakásának ablakát, mert helyettük bécsi mesterekre bízta az asztalosmunkákat. Az épület ekészülte után Ybl kitüntetést kapott Ferenc Józseftől.

Stílusát tekintve a Régi Képviselőház neoreneszánsz épület, ám még nem olyan letisztult, mint a későbbi Ybl művek. 1942-től az Olasz Állam tulajdonában van.

Régi Képviselőház napjainkban

Tovább sétálva a Puskin utca és Bródy Sándor utca sarkán levő palotabérházat vesszük szemügyre. Az 1873-74-ben épült Degenfeld-Schomburg palota tervezése során Ybl észak-itália-i példákat tartott szem előtt. A Képviselőházzal ellentétben az épület már sokkal letisztultabb, ugyanakkor nagyon plasztikus homlokzattal rendelkezik. Azon palotabérházak típusát gazdagítja, melyben a gazdag megrendelő lakott az épület legelőkelőbb első emeletén, a fennmaradó részeket bérlőknek adták ki. Erre sok példa van még a kor Budapestjén, a városban sétálva meg is figyelhetjük, hogy a bérházaknak mindig az első emelete igényesebben képzett. Miért az első emelet? Itt az arisztokrata lakó már kellően távol van az utca porától, de lépcsőznie sem kellett túl sokat. A két egység - a tulajdonosé és bérlőké - megfelelően el van különítve az épületeben: a palotának két bejárata és két belső udvara van.

Degenfel-Schomburg palota, Klösz György felvétele, 1880 k., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény

Egy középület és egy palotabérház után következzék egy igazi palota. A Bródy Sándor utca és Pollack Mihály tér sarkán áll a Festetics palota, mely Festetics György megrendelésére épült 1862-65-ben. Állítólag Festetics mondása volt, miszerint „Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül,hogy Pesten is ne legyen.” Elsők között építtetett palotát magának az újonnan alakuló negyedben. A nagyszabású, egyemeletes, szabadon álló épület egy igazi városi palota. Homlokzatán keverednek a neoreneszánsz és romantikus elemek. A belsőben már neobarokkal és neorokokóval találkozhatunk, XIV. és XV. Lajos stílusát idézve. Ez a fejlett megjelenése a neobarokknak szokatlan lenne Ybl-től, így feltehetően a belső nem az ő, hanem Friedrich Flor építész munkája.

Festetics palota (kép forrása: festeticspalota.hu)

 A palota rendelkezik minden olyan funkcióval, mellyel egy főúri palotának rendelkeznie kell: kiszolgáló helyiségek, reprezentatív termek és lakosztályok. A főbejáraton belépve jobbra kaptak helyet a kiszolgálóhelyiségek, balra a férfiak lakosztálya. Az emeleten a nők és gyerekek lakosztálya valamint a reprezentatív termek kaptak helyet: a Márványterem, Tükörterem, Festetics-terem és Andrássy-terem.

A palota ma az Andrássy Gyula német nyelvű egyetemnek ad helyet.

Tükörterem a Festetics palotában

A Pollack Mihály téren tovább sétálva csupán elképzelhetjük az egykori Nemzeti Lovardát, mely a Magyar Rádió székházának helyén állt a Károlyi palota mellett. Az egyszerű kiképzésű épület Ybl Miklós tervei szerint épült 1858-tól. A városi közlekedés fejlődésével az 1900-as évek elejére egyre népszerűtlenebb lesz, majd a második világháborúban annyira megsérül, hogy jobbnak tartják elbontani.

Nemzeti Lovarda (kép forrása: Ybl Miklós, Holnap Kiadó, 2002)

A Magyar Rádió tulajdonában van az egykori Károlyi palota, melynek építésére Károlyi Lajos adja a megbízást Ybl Miklósnak. Az 1863-tól épülő palotán látszanak Ybl londoni és párizsi útjának eredményei, keverednek itáliai (kocsialáhajtó, puttók) és francia elemek (manzárdtetők). Károlyi Lajos nem élhette meg a palota elkészültét, halála után fia Alajos vezeti az építkezést. A palotabelső sokáig készül még, Ybl halála után az 1890-es években Ludwig Behr tervei szerint kerül kialakításra a neobarokk és rokokó jegyében.

Károlyi palota napjainkban

Károlyi palota táncterme (forrás: Iparművészeti Múzeum, Adattár)

A Múzeum utcába sétálva egy egyszerűbb kiképzésű épületet láthatunk: a Múzeum utca 6. szám alatt látható a Bókay-ház. A bérház 1870-ben készült el Bókay János gyermekorvos megrendelésére. Bókay nagy innovációkat vezetett be a gyermekorvoslás területén, érdekesség, hogy ő vezette be a torokgyík intubációs kezelését. A számára tervezett bérház a Degenfeld-Schomburg palota példáját követi abban az értelemben, hogy az épület nagy része itt is bérbe volt adva. Stílusát tekintve a bérház sokkal letisztultabb, egyszerűbb, a neoreneszánsz kevésbé plasztikus, berlini iskola által képviselt irányzatát mutatja.

Bókay-ház (Kép forrása:Ybl2014.hu)

Palotanegyedi sétánkat az Ötpacsirta utcában zárjuk. Az Ötpacsirta utca 4. szám alatt látható Pálffy Pálné palotája 1867-ből. Az épületben lakott Pálffy Pálné gyerekeivel együtt, a fennmaradó részeket diákoknak adták ki. Stílusát tekintve az épület francia hatásokat mutat: ide sorolható a manzárdtető, valamint a kert homlokzat elé helyezése. Ezen elemek mind a francia kastélyokat idézik.Az épületben ma a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye működik.

Pálffy Pálné palotája (kép forrása: fszek.hu)

Palotanegyed sétánkat itt zárjuk, örömmel tölt el minket, hogy a nagy érdeklődésnek köszönhetően egymás után két napon is vezethettünk sétát. Ha valaki lemaradt volna, érdemes ellátogatnia a Palotanegyedbe, akár a fentiek alapján!